Málta fővárosában, Vallettában a National Museum of Archeology mutatja be a sziget neolitikus leleteit, egy rejtélyes nép hagyatékát. A szigetek páratlan őstörténeti időszakaiból származó jelentős számú tárgyi lelet tekinthető meg, az emberek első megjelenésétől a szigeteken i.e. 5200-tól egészen i.e. 2500-ig.
A Régészeti Múzeum gazdag neolitikus gyűjteményéhez egy időrendi táblázat - World Architecture in Stone - ad eligazodást, amelyből megtudhatjuk, hogy a gozói Ggantia Kr. e. 3600, az egyiptomi piramisok Kr. e. 2530, a Stonehenge 2000, a krétai knósszoszi palota Kr. e. 1700, az athéni Akropolisz Kr. e. 600 körül épültek.
Az első termek egy sziklából kivájt sír rekonstrukciójának felhasználásával a szigetlakók korai településeit követik nyomon a templomépítő időszak kezdetéig. A gyűjteményben megtalálhatók obszidián oszlopok és Vörös Skorba szobrocskák, melyek a templom időszak tárgyainak és szoborművészetének előfutárjaiként foghatók fel.
A fő csarnokban a templomi faragványok tekinthetők meg, és a gyűjtemény állatok, templom modellek és nevezetes emberi alakok ábrázolásaival folytatódik. Külön említést érdemelnek az „Alvó hölgy” páratlan szépségű alakjai a Hypogeumból, amely áldozat, vagy jós által ajánlott betegséggyógyító kúra egyik eleme lehetett. Itt látható a realisztikusan elkészített, túlsúlyos Hagar Qimi „Vénusz” szobor is.
Az utolsó terem a templomi időszakból mutat be fazekas edényeket, szerszámokat, gyöngyöket és más dísztárgyakat.