Alig kétórányi repülőút megtétele után egy különleges, a megszokottól teljesen eltérő világban találjuk magunkat. A Földközi-tenger szívében, Szicíliától alig 90 km-re délre, Málta és testvérszigetei Gozo és Comino várják kíváncsi látogatóikat.
A mintegy 315 km2-en elterülő aprócska országra többszörösen is igaz a mondás: kicsi a bors, de erős. A fél budapestnyi ország alig 400.000 lakosa békés jólétben, stabil gazdasági körülmények között, meglepő biztonságban él. Többek között ennek a kiegyensúlyozott, nyugodt életformának köszönhető, hogy oly sokan keresik fel a szigeteket minden évben.
Málta azonban több, mint egy békés szigetcsoport a Földközi-tenger térségében. Az évi közel 1,3 millió turistát Málta több mint 7000 éves történelme, rengeteg történelmi, építészeti és kulturális emléke, látnivalói, kulturális fesztiváljai, nyüzsgő éjszakai élete, tradicionális fesztái vonzzák.
Stratégiailag fontos elhelyezkedése miatt a történelem összes nagyhatalma és hódítója átvonult a szigeteken. Minden jelentősebb civilizáció máig fellelhető emléket hagyott Máltán. Az i.e. 3.500-4.000 tájékán letelepedő sziciliai törzsek barlangjai és megalit épitményei jelenleg is az UNESCO világörökségének részei. Az ókori népek, mint például a föniciaiak a máltai nyelv (sémi) alapjait és a hajózás tudományát hagyták örökbe az ittlakóknak. A római időkben, i.sz. 60-ban, a máltai partok mentén szenvedett hajótörést Szent Pál, akinek mintegy háromhónaps térítő tevékenysége folytán a szigeten elterjedt a kereszténység. Málta a mai napig is Európa egyik lemélyebben katolikus országa. A későbbi arab, normann, aragóniai hóditók a sziget akkori fővárosát, Mdina-t a mostani "Csendes várost" hagyományozták a máltaiakra, nemesi házaikkal, palotáikkal, kertjeikkel. A szigetek, talán legismertebb lakói a Johannita, más néven Szent János rendi lovagok voltak, akik a sziget mai, jellegzetes arculatát alakitották ki a XVI. század folyamán. A lovagok épittették a mostani fővárost, Vallettát, az azt körülölelő védelmi rendszert, a Három Város néven ismert településeket és még sok látnivalót. A szigeten megfordult maga Napoleon is, aki mintegy három napnyi itt tartózkodás alatt akarta megreformálni és "megkopasztani" a szigetet. A közel kétéves francia uralom nagyon nagy kárt okozott, igy a szigetlakók az angolok segítségével "kilakoltatták" a betolakodókat. A hőn áhított szabadságig még több, mint 160 évet kellett várni 1964-ig. Az angol időszak fejlődést és gazdasági fellendülést hozott a máltaiaknak. Nekik köszönhetik másik hivatalos nyelvüket, az angolt, a baloldali közlekedést, a 60 éves Leyland autóbuszokat és a piros postaládákat.
Málta mindemellett a sportrajongók szigete. A kristálytiszta tenger, a barlangokkal és sziklákkal tagolt partszakaszok igazi búvárparadicsomot rejtenek. A vízisportok mellett a szárazföldi sportok szerelmesei is kedvükre túrázhatnak, biciklizhetnek a dimbes-dombos szigeteken. A merészebbek a déli sziklafalak megmászásával is próbálkozhatnak gyakorlott máltai vezetők segítségével.
Sokan tartják úgy, a nyári vakáció alatt feltétlenül el kell mélyíteni az idegen nyelvek ismeretét egy-egy párhetes hazai vagy külföldi nyelvtanfolyamon. Az eredeti, nyelvi környezet nagyon sokat segít a nyelvgyakorlásban, hát még ha ezt egy olyan országban tesszük, mint Málta. Sok diák azért választja Máltát angoltanulásra, mert a sziget nem csak megfelelő nyelvi környezetet, professzionálisan felkészült máltai és brit nyelvtanárokat, de hamisítatlan mediterrán hangulatot, sok látnivalót és forgatagos, színes életet kínál a látogatóknak. Ami a szülőket is biztosan meggyőzi az a szigetország közbiztonsága. Itt nem kell attól félni, hogy éjszaka a parton sétálókat molesztálják, esetleg kirabolják. A közbiztonság szó erre szinte ismeretlen fogalom, ugyanis nem tudják, milyen az, amikor nincsenek teljes biztonságban. Az Európa szerte nagyon kedvelt nyaralóhelyet azonban nem csak nyáron lepik el a tanulni vágyók. Az iskolák egészéves, illetve évközi nyelvtanfolyamokat is szerveznek, igy a felnőttek tanulása sem jelent gondot.
Málta tehát nem egy szokványos tengerparti nyaralóhely. Nincsenek végeláthatatlan homokos strandok. A látogatókat 7000 év történelem és kultúra, ragyogó napsütés, gyönyörűen tiszta vÍz, igazi búvárparadicsom, professzionális angolnyelvi-képzés, gasztronómiai élmények és igazi, szívből jövő vendégszeretet várja.
Az álom és valóság szigete egy különleges világ a Földközi-tenger szívében. Málta, a kis szomszédos Gozo és Comino szigete az aktív üdülésre vágyók paradicsoma.
A kristálytiszta tenger, rengeteg napfény, barátságos emberek ezrével vonzzák a vitorlázókat, szörfösöket, búvárokat is. Mivel a sziget partja nagyrészt sziklás, Máltát főleg azoknak lesz igazi élmény, akik nem kizárólag napozni szeretnének! Az aktív felfedezők számára Málta és testvérszigetei számtalan kincset rejtenek! Aligha akad a Földön még egy olyan hely, ahol ilyen parányi területen ennyi kultúrtörténeti műemléket, és a történelem szinte minden korszakából való alkotást találunk! A különleges kulturális örökség nyomába indulóknak csodálatos élményben lesz részük. Látogasson el Vallettába, a lovagok városába, vagy egy-egy halászfaluba, hogy megnézze, hogyan élnek ma a máltaiak.
Málta mindig tárt karokkal várja Önt!
Málta nem fitogtatja a bájait. Csupasz, sziklás sziget, nincsenek sem hegyek, sem folyók, de azok számára, akik hajlandók közelebbről megszemlélni, megmutatja különleges szépségét. Útjaira eldugott udvarok nyílnak, ahol narancs- és citromfák nőnek virágillatú kis kertekben; dísztelen homlokzatok mögött rejtőznek a pompás paloták. Kapribogyó és kömény burjánzik az utak mentén, a levegőt a történelem és a legendák hangulata járja át. Málta, egy öt szigetből álló csoport legnagyobbika, Európa és Afrika partjai között a Földközi-tengeren fekszik. 6 km hosszú tengeri csatorna választja el Gozótól, a kisebb és zöldebb testvérétől, és a parányi Cominótól, amelynek csak néhány lakója és egy szállodája van.
A szigetcsoportot alkotó másik két sziget lakatlan. A máltai szigeteken élő 355000 főnyi lakosság tucatnyi településben tömörül. Ezek többnyire Málta szigetén találhatók. A központi sziget kicsi és tömör 246 négyzetkilométer, igy könnyen lehet közlekedni akár busszal, akár bérelt autóval, a turistáskodás nem kimeritő. Látnivaló akad bőven. A történelem során Máltát többször megszállták. Az újonnan érkezettek minden egyes hulláma itt hagyta nyomát. Első lakói Szicíliából érkeztek, később a szigetet elfoglalták a föniciai, a karthágói, a római, majd az arab csapatok, a Szent János-rendi keresztes lovagok, Napóleon francia seregei, végül az angolok.
Az őstörténeti időszakra vonatkozó ismereteink alapja számos lelet, amelyek szétszórtan találhatók a szigeteken. A több évszázados hódítás és keveredés nyomai tükröződnek Málta épitészetében, nyelvében és hagyományaiban. Kis mérete ellenére Málta csodálatos tájakkal rendelkezik, egész éven át tartó napsütéssel. A Ghajn Tuffieha-öböl példázza a partvidék zord szépségét megáldva. A délnyugati részen meredek mészkő sziklafalak zuhannak a tengerbe; keleti és északi irányban szelid lankák vezetnek a védett öblökhöz, szorosokhoz és patakokhoz, melyeket szines halászhajók tarkitanak. Láthatunk zöldellő teraszos domboldalakat, ahol szőlőt termesztenek. Körben a part mentén erődök és bástyák magaslanak, amelyek közül sokat a XVII. századi török támadások visszaverésére épitettek.
Málta nem Monte- Carlo: ha valaki csillogásra és eleganciára vágyik, akkor ne ide jöjjön. Az építkezési láz, a turizmus fellendülése még nem fosztotta meg a szigetet a karakterétől. Ha az ember elüldögél egy kávéház teraszán a kikötőben, vagy bérelt hajón nekivág a tengernek, vagy részt vesz egy festá-n, akkor érti meg igazán, hogy mi az, ami a látogatókat újra és újra ide vonzza. Azoknak, akik élénk képzelőerővel rendelkeznek és szeretnek felfedezni, ez a kis szigetcsoport összehasonlithatatlan élményt nyújt.